A megújuló termelési technológiák elterjedése és térnyerése sok problémát okoz a hálózatot üzemeltetők szempontjából. A szél, a napenergia termelés nem kiszámítható, szemben az egyéb energiatermeléssel. Ez viszont a tervezett és megtermelt energiamennyiség közötti olyan eltéréseket jelenthet, amelyek szabályozása csak tartalékokból lehetséges. E tartalékok azonban egyrészt végesek, másrészt feleslegesen nagy költségeket jelentenek az energetikai lánc minden szereplőjének.
E probléma egyik lehetséges megoldási módozata energiatároló berendezések elhelyezése, amelyek tárolni tudják a rendszer részére felesleges energiát, illetve segíteni tudják a hálózatot energiahiányos helyzetek kiküszöbölésére. Megújuló energia (szél, fotovoltaikus, stb.) beruházások a következő 20 évben 25 – 45’000 MW nagyságrendben várhatóak az európai hálózaton, amelyek beépítése tárolás nélkül már most elképzelhetetlenek, így a közeljövőben megépülő energiatárolók helye biztosított az energetikai rendszerben.
Ez az irány az elektrokémiai elvű tárolás, ezen belül a Li–ion alapú akkumulátor technológia. A választás fő oka, hogy egy nagy biztonsággal kezelhető, hosszú élettartamot biztosító, az alkalmazás során a környezetre legkevésbé veszélyt jelentő technológiát kerestünk, amely ráadásul gyorsan, relatíve nagy méretben, és funkcionalitását tekintve sokrétűen, az energetikai értéklánc számos pontján felhasználható.
A modern akkumulátoros technológia képessé vált energetikai szempontból számottevő energiasűrűséget produkálni. Ezzel megnyílt a lehetőség nagyméretű energiatárolók megépítésére és rendszerbe illesztésére.